Kovács Viktor A gyönyörű Santorini szigete, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, nemcsak a festői tájairól, hanem a lábai alatt rejlő, hatalmas vulkáni aktivitásról is híres. A sziget geológiai múltja drámai eseményekkel teli: egy óriási vulkáni robbanás formálta a jelenlegi tájat, létrehozva egy hatalmas krátert és egy lópatkó alakú peremet. A közelmúltban történt földrengések azonban emlékeztették a helyieket arra, hogy a sziget alatt két tektonikus lemez mozog, amely komoly veszélyt jelenthet a jövőbeli vulkáni tevékenységek szempontjából.
A BBC News egy kutatóhajó, a Discovery fedélzetén töltött el egy napot, ahol tudósok egy csoportja próbálja feltérképezni a vulkáni kockázatokat. A hajó a brit királyi kutatóflotta része, és a szakértők célja, hogy kiderítsék, milyen veszélyt jelenthet a következő nagyobb vulkáni robbanás. Csak néhány héttel korábban a sziget lakóinak közel fele elmenekült, amikor Santorini földmozgások miatt gyakorlatilag leállt. A helyiek számára ez a szituáció éles figyelmeztetés volt arra, hogy a festői, fehér falú falvak, a gyros éttermek és a gazdag vulkáni talaj a borászatok számára nem annyira biztonságos, mint amilyennek látszik.
Professzor Isobel Yeo, a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkáni szakértője vezetésével a kutatás célja, hogy jobban megértsék a vulkáni aktivitás jeleit. „A világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de alig figyeljük meg őket” – mondja Isobel, miközben a hajón két mérnök egy autó méretű robotot emel le a hajó oldaláról. Ez a munka különösen fontos, mivel segíthet a tudósoknak megérteni, hogy milyen típusú szeizmikus aktivitás utalhat a vulkáni robbanás közelségére. Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma szintje megemelkedett a vulkán kamráiban.
A kutatás során a hajó a Santorini kalderájának és a Kolombo vulkánnak a vizsgálatára összpontosít, amely a sziget északkeleti részén található. Miközben a tudósok a tengerfenék hőforrásait és gázait tanulmányozzák, rájönnek, hogy a tengervíz és a magma keveredése milyen hatással van a vulkánok robbanékonyságára. „Ezek a kutatások rendkívül fontosak, mert információkat adnak a helyi lakosságnak a vulkánok aktivitásáról és arról, hogy mely területeket kell elkerülni egy esetleges kitörés esetén” – mondja Paraskevi Nomikou, a kutatócsoport egyik tagja, aki Santoriniról származik.
A kutatási expedíció nemcsak tudományos célokat szolgál, hanem valóságos biztonsági intézkedéseket is hoz a helyiek számára. Az elmúlt földrengések rávilágítottak, mennyire kiszolgáltatottak a sziget lakói a szeizmikus fenyegetéseknek, és mennyire függnek a turizmustól. A helyi lakosok, mint például a fotós Eva Rendl, akinek munkája jelentős mértékben függ a turisták látogatásától, tapasztalják a helyzet hatásait. „Az emberek lemondják a foglalásokat, és sokan félve érkeznek” – mondja Eva, aki szintén megélte a februári földrengések rémületét.
A sziget látogatói, például Janet, a brit-kanadai turista, szintén kifejezte aggodalmát. „Ha pontosabb tudományos információkat kapnánk a vulkánok aktivitásáról, sokkal nyugodtabban utaznánk” – mondja. Azonban Santorini továbbra is a vágyak szigete marad, és sokan, akik itt akarnak házasodni, mint például Tom és Kristina, nem riadnak vissza a vulkáni kockázatoktól. „Valójában egy vulkán mellett akartunk összeházasodni” – mondja Tom, miközben felesége mellette áll.
A kutatások és a helyi tapasztalatok egyaránt rávilágítanak arra, hogy a vulkáni és földrengés kockázatokkal teli területeken élők számára mennyire fontos a tudományos tájékoztatás és a közösségi érzés. Az expedíció során gyűjtött adatok és térképek nemcsak a tudományos közösség, hanem a helyi lakosok biztonságát is szolgálják, segítve ezzel a jövőbeli vulkáni tevékenységek megértését és kezelését.
