Kovács Viktor A tudományos felfedezések sokszor nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a gondolkodásmódunkat is, felfedve az Univerzum méreteit és az emberi lét helyét benne. Ezen felfedezések közé tartozik például, amikor űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, vagy a más világokon lévő élet felfedezésének lehetősége. A legújabb hír szerint a K2-18b nevű bolygón egy olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője szerint ez a felfedezés közelebb hozza az idegen élet tényleges megtalálásának lehetőségét, ami a kérdés legfontosabb aspektusait érinti: nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
A felfedezés hátterében álló tudományos munka során felmerül a kérdés, hogy ha valóban találunk életet egy másik világon, az hogyan változtatja meg az emberi fajt. Az őseink már régóta meséltek a légkörben élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú struktúrákat látnak a Mars felszínén, ami arra engedett következtetni, hogy a vörös bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztettek, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták. Azonban az évtizedek során a legfrissebb bizonyítékok nem a Marsról vagy a Vénuszról származnak, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire kering egy távoli csillag körül.
A tudományos kutatás egyik legnagyobb kihívása, hogy hol keressük az idegen élet nyomait. A NASA korábbi kutatásai elsősorban a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben megváltozott a helyzet, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül kering. Azóta közel 6000 bolygót találtak a Naprendszeren kívül, sok közülük gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Mások túlságosan forrók vagy hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami az élet szempontjából alapvető fontosságú. Ugyanakkor sok bolygó található az úgynevezett „Aranyhajlító Zónában”, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet támogatásához.
Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer olyan bolygó létezhet, amely alkalmas az életre. Ahogy az exobolygók felfedezése zajlott, a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek voltak elemezni e távoli világok légkörének kémiai összetételét. A céljuk lenyűgöző volt: megfigyelni a csillagok fényét, ahogy átszűrődik ezeknek a bolygóknak a légkörén, és kémiai jeleket keresni, amelyek csak élő organizmusok által termelhető molekulákra utalnak. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezett gázt detektálta, a valaha épített legnagyobb űrtávcső, és 2021-es indítása óriási reményeket ébresztett a tudományos közösségben az élet keresésének lehetőségeivel kapcsolatban.
Bár a James Webb távcső számos kihívással néz szembe, például nem képes felfedezni a Földhöz hasonló kis bolygókat, a NASA már tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) építését, amely a 2030-as években lesz üzembe helyezve. Ez a projekt lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék és elemezzék a Földhöz hasonló bolygók légkörét. Ezen kívül a közeljövőben indul az Európai Déli Obszervatórium Extremely Large Telescope (ELT) projektje, amely a világ legnagyobb távcsöve, és számos új adatot szolgáltat a bolygók légköréről.
A tudományos közösség tagjai, mint például Prof. Catherine Heymans, úgy vélik, hogy ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a kémikusok egyre inkább nem találnak alternatív magyarázatokat a bioszignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan a más világokon való élet létezésének valószínűsége felé fog elmozdulni. A jövőbeni felfedezések nemcsak új tudományos diskurzusokat indítanak el, hanem alapvetően megváltoztatják azt is, ahogyan magunkra és a világra tekintünk.
A NASA és az Európai Űrügynökség különféle küldetéseket indított a Mars és a Jupiter jégborította holdjainak vizsgálatára, hogy felfedezzék az élet nyomait. Az ExoMars rover, amely 2028-ban indul, a Mars felszíne alatt keres majd életre utaló jeleket. Kínai küldetésük, a Tianwen-3, szintén 2028-ban indul, és célja, hogy mintákat gyűjtsön és visszahozza azokat a Földre. A NASA egy másik küldetése, a Dragonfly, 2034-ben fog landolni a Szaturnusz egyik holdján, Titanon, amely különleges világ, és tartalmazhatja az élethez szükséges vegyületeket.
A tudósok meg vannak győződve arról, hogy a jövőbeli felfedezések, amelyek akár egyszerű életformákat is feltárhatnak, alapjaiban változtatják meg az emberi lét helyét az Univerzumban. Prof. Dougherty megjegyzi, hogy a bonyolult életformák létrejötte sokkal valószínűtlenebb, mint a egyszerű életformáké. A tudományos közösség folyamatosan dolgozik azon, hogy felfedezze a múlt életének nyomait, és az elkövetkező évtizedek során valószínűleg számos izgalmas eredmény születik, amelyek révén egy új világ tárulhat elénk, amelyben nem vagyunk egyedül.
