Kovács Viktor Jared Isaacman, a milliárdos üzletember, ambiciózus jövőképpel rendelkezik az emberiség számára. 2021-ben indította el első űrmisszióját, melynek költsége körülbelül 200 millió dollárra rúgott. Ezzel a magánúttal szeretné elérni, hogy az űrutazás ne csupán a kiváltságosok számára legyen elérhető, hanem a tömegek számára is. „Célunk, hogy az űrutazók száma 600-ról 600 000-re nőjön” – nyilatkozta a sajtónak. Isaacman, aki a 16. életévétől kezdve egy pénzforgalmi szolgáltató céget vezetett, a 2021-es űrmisszióban a SpaceX űrhajójának további három tagját is támogatta anyagilag, ami a repülés iránti szenvedélyéből fakadt. Azóta számos kalandban vett részt, tavaly például az első kereskedelmi űrsétát is bemutatta, ahol egy kísérleti űrruha és egy új, költséghatékony protokoll tesztelésére került sor.
Isaacman ikonikus fényképe, amelyen a világ lábainál áll, azt mutatja, hogy nem csupán egy gazdag milliárdos űrjátékra vágyik, hanem valóban a technológiai határok feszegetése érdekében dolgozik. Azonban nemrégiben még nagyobb figyelmet kapott, amikor Donald Trump decemberben őt jelölte ki a NASA új vezetőjének. A kérdés, ami sokakat foglalkoztat, hogy miért választotta őt Trump, és mit vár tőle, főleg azon a háttéren, hogy Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa is kormányzati szerephez jutott a 2 billió dolláros költségvetési csökkentés érdekében.
A NASA vezetőjének kinevezése elnöki hatáskör, de a szenátus megerősítése is szükséges hozzá. Ha Isaacman kinevezését megerősítik, az komoly kérdéseket vet fel az emberiség űrbeli jövőjéről, hiszen ő maga is a tömegek számára elérhető űrutazás híve. A NASA jövője szempontjából is jelentős következményekkel járhat, ha Isaacman szerepe azt eredményezi, hogy a NASA még inkább a magánszektorra támaszkodik.
A NASA vezetői korábban különböző háttérrel rendelkeztek, voltak közöttük korábbi űrhajósok és kormányzati szakemberek is. Azonban Isaacman, Musk és Jeff Bezos a magánszektor új hullámát képviselik, amely kihívást jelent a régi renddel szemben, felgyorsítva az innovációt és célul tűzve ki az emberi űrutazás költségeinek drámai csökkentését. Isaacman kinevezésének napján közzétett nyilatkozatában kifejtette, hogy „a második űrkorszak éppen csak most kezdődött”, és hogy „elkerülhetetlenül virágzó űrgazdaság alakul ki”, amely lehetőségeket teremt az emberek számára, hogy éljenek és dolgozzanak az űrben.
Trump elnöksége alatt a NASA elindította az Artemis programot, amely azt a célt tűzte ki, hogy embereket küldjön vissza a Holdra. Azonban a NASA rakétája, a Space Launch System (SLS) csúszásokkal és költségtúllépésekkel küzd, míg Musk SpaceX-e és Bezos Blue Origin-je újrafelhasználható, alacsony költségű Holdrakéták fejlesztésén dolgozik. Ez aggasztó háttér a NASA számára, mivel a költségvetési megszorítások miatt minden lehetőséget mérlegelniük kell.
Az SLS rakéta költségei drámain emelkedtek, a NASA ellenőrző hivatala szerint minden egyes indítás ára 4,1 milliárd dollárra rúg. Ezzel szemben a SpaceX Starship rakétarendszere körülbelül 100 millió dollárba kerül indításonként, és Musk célja, hogy ezt az összeget 10 millió dollárra csökkentse. A verseny a két milliárdos között gyorsítja az innovációt és csökkenti a költségeket. A Starship és a New Glenn rakéták újrafelhasználhatóak, ami szintén hozzájárul a költségek csökkentéséhez.
A NASA költségvetése a Kongresszus által szabályozott, és a politikai érdekek gyakran meggátolják a szükséges reformokat. Még ha Isaacman kinevezése jelentős változásokat is hozhat a NASA-n belül, a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos költségvetési modellek nem ösztönzik a hatékonyság növelését. Az Egyesült Államok kormánya hosszú ideje törekszik a monopóliumok megszüntetésére, hogy elősegítse az innovációt.
Bár Isaacman és Musk szoros kapcsolatban állnak, a jövőbeni döntések nem feltétlenül fognak a magánszektor dominanciájának irányába mozdulni. Isaacman ambiciózus céljai és a NASA reformjának szükségessége egy új korszakot nyithat meg a világűr felfedezésében, de az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy milyen irányba halad a NASA, és milyen hatással lesz ez az emberiség űrbeli jövőjére.
