-
A gleccserek olvadása veszélyezteti az európai falvakat – megéri a drága védekezés?
Svájc évente közel 500 millió dollárt költ védelmi struktúrák kiépítésére, amelyek célja a hegyvidéki falvak védelme a természeti katasztrófák ellen, mint például földcsuszamlások és lavinák. Az ilyen hatalmas beruházások mögött álló indoklás sokrétű, hiszen nem csupán a lakosság biztonságát szolgálják, hanem a helyi gazdaság stabilitását is elősegítik. Azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy ez a pénz valóban megéri-e, vagy érdemesebb lenne a hegyvidéki falvak lakóinak elhagyniuk ezeket a kockázatos területeket. A svájci hegyvidék gyönyörű tájai és idilli falvai sok látogatót vonzanak, de ezek a települések komoly kockázatokkal is szembenéznek. A globális felmelegedés következtében a hegyekben bekövetkező események, mint például a hóolvadás és a csapadék mennyiségének változása, fokozott földcsuszamlásokhoz és lavinákhoz…
-
Svájci várost büntettek meg környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, élenjáró szerepet vállal környezeti elkötelezettségeinek hangsúlyozásában, és folytatja a pénzügyi befektetéseit a fenntarthatóság jegyében. 2022-ben Gothenburg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely fenntarthatósági kölcsönt (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma olyan évente megvalósítandó környezeti és szociális javulásokhoz kötött, amelyeket a kölcsönt felvevő fél és a bankok közösen állapítanak meg. Gothenburg négy kiemelt célterülete a megújuló energiaforrások kizárólagos alkalmazása a város hőtermelésében, az önkormányzati autóflotta elektromosra váltása, az önkormányzati ingatlanok, például kórházak és iskolák energiafelhasználásának csökkentése, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése. A városnak évről évre teljesítenie kell megállapodásokat, hogy a kölcsön éves díja 0,1%-kal, körülbelül 100 000 koronával csökkenjen, ami körülbelül…
