-
Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tengervíz színének eltérései fontos információkat nyújthatnak a kis méretű antarktiszi élőlények állapotáról, miközben a világ egyre melegebbé válik. A kutatók egy új tanulmány keretein belül azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a klímaváltozás a tengeri ökoszisztémákat, különösen azokat a mikroszkopikus élőlényeket, amelyek alapvető szerepet játszanak az antarktiszi tengerbiológiai láncban. A színárnyalatok megfigyelése nem csupán esztétikai kérdés; az élőlények egészségi állapotára és eloszlására is utalhat. Az Antarktisz körüli vizek színének megváltozása a mikroszkopikus algák, planktonok és más élőlények populációjára vonatkozóan is fontos következtetéseket vonhat le. A kutatók felfedezték, hogy a tengervíz színe a víz hőmérsékletének, a tápanyagok elérhetőségének, valamint az élőlények biológiai aktivitásának függvényében változik. Az antarktiszi tengervíz színének eltérései különösen a…
-
„Új reménysugár a tengeri élet számára az ENSZ óceánkonferenciáján”
A közelmúltban zajlott ENSZ ülésen a környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a kormányok által a tengeri védelmi intézkedések terén elért előrelépéseket. Az esemény középpontjában a bolygónk óceánjainak védelme állt, amely kulcsfontosságú a globális ökoszisztémák fenntartásában és a biológiai sokféleség megőrzésében. Az ENSZ tenger és jogi kereteiről szóló konferenciáján a résztvevő országok képviselői hangsúlyozták, hogy a tengeri környezet védelme nem csupán etikai kötelesség, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is elengedhetetlen. A tengeri élőhelyek védelme érdekében tett lépések közé tartozik a tengeri rezervátumok létrehozása, a halászati gyakorlatok fenntartásának szigorítása, valamint a szennyezés csökkentése. Az ENSZ által elfogadott határozatok célja, hogy jelentősen csökkentsék a tengerek és óceánok állapotának romlását, valamint megakadályozzák a fajok kihalását. A…
-
A politikai egyetértés szétesése a klímaváltozás ügyében
Hat évvel ezelőtt Nagy-Britannia volt az első jelentős gazdaság a világon, amely vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Az akkori politikai konszenzus olyan erős volt, hogy a parlamenti képviselők szinte egyhangúan, szavazás nélkül fogadták el ezt a célt. Azóta azonban a politikai légkör drámaian megváltozott, és a nettó nullára való elérés egyre inkább politikai megosztottságot eredményezett. A Munkáspárt új határidőt tűzött ki, miszerint 2030-ra el kell érniük a tiszta energiát. A Zöldek és a Liberal Demokraták még gyorsabb nettó nullás célt szeretnének, míg a Konzervatív Párt most fékezni próbálja politikáját, sőt, először a Reform UK nevű mainstream párt nyíltan megkérdőjelezte a nettó nulla elérésének szükségességét. Egy korábbi munkáspárti miniszterelnök,…
