Kovács Viktor Az Egyesült Királyság klímaváltozással foglalkozó tanácsadói kritikával illették a legnagyobb brit acélüzem, a port talboti Tata Steel üzemének zöldebb acélgyártásra való átállását, amely jelentős munkanélküliséget eredményezett. A szakértők hangsúlyozták, hogy a kormánytagoknak jobban kellett volna tervezniük, és biztosítaniuk kellett volna, hogy a helyi közösségek számára más zöld munkahelyek álljanak rendelkezésre. Az önálló Klímaváltozási Bizottság (CCC) legújabb ajánlásaiban azt fogalmazta meg, hogyan érheti el Wales a nettó zéró kibocsátást, többek között az elektromos járművek, hőszivattyúk és fák ültetésének fokozott népszerűsítésével.
A walesi és brit kormányok szerint közösen dolgoznak a régió jövőjének „erős vízióján” és a „tiszta energia szuperhatalmi küldetésük” megvalósításán. A Tata port talboti acélművében 2024-ben a kohók bezárásával több mint 2000 munkahely szűnt meg, ami a tradicionális acélgyártás végét jelentette a helyszínen. A vállalat naponta több mint 1 millió font veszteséget szenvedett el, ezért a brit kormány 500 millió fontos támogatást nyújtott, és most 1,25 milliárd fontot fektet be egy új elektromos ívkohó építésébe, amely 2027-re készül el. Ez az új berendezés a hulladék fém új acéltermékekké történő újrahasznosítását célozza meg, ám ehhez sokkal kevesebb munkásra van szükség a helyszínen.
A változtatások drámai hatással lesznek Wales közvetlen üvegházhatású gáz kibocsátására. A kohók folyamatosan szénnel voltak táplálva, és bezárásuk több mint felére csökkentette Wales ipari emisszióit 2022 óta. A CCC figyelmeztetett, hogy a port talboti helyzet károsíthatja a nyilvánosság támogatását a klímaintézkedések iránt, ha ez munkahelyek elvesztésével és a nehézipar hanyatlásával jár. A bizottság jelentésében azt állította, hogy „fontos tanulságokat kell levonni”, és hogy a Westminster és Cardiff Bay kormányainak jobban kellett volna felkészülnie. A bizottság érvelése szerint a brit kormánynak lépéseket kellett volna tennie az ipari villamosenergia-árak versenyképessé tételére és „korai, együttműködő” tárgyalások összehívására a gyár tulajdonosai, a munkavállalók és a közösség között.
A walesi kormány annak érdekében, hogy „a megfelelő képzési és átképzési programok” már a bezárás előtt a helyszínen legyenek, szintén tehetett volna többet. A bizottság hangsúlyozta, hogy Port Talbot tapasztalatait most fel kell használni „a jövőbeli erőfeszítések irányítására más stratégiai és helyi szempontból jelentős, emisszió-intenzív iparágak dekarbonizálásában”, például a pembroke-i olajfinomítók esetében.
Shaun Spencer, egy korábbi acélmunkás, aki most elektromérnököket képző cégnél dolgozik, megerősítette a bizottság állításait, mondván, hogy a „keserűség és neheztelés” érzése nagyon erős volt a volt kollégái között. Hozzátette, hogy a megközelítés káros hatással volt „mindenki nettó zéróval kapcsolatos véleményére” és a brit és walesi kormányok intézkedéseivel kapcsolatos támogatásra, különösen ezen a területen.
Emma Pinchbeck, a CCC vezérigazgatója a BBC Newsnak elmondta, hogy ami Port Talbotban történt, az „előre látható és megelőzhető” volt, és nem volt „a legjobb példa” arra, hogy milyen legyen egy zöld átmenet. Wales, akárcsak az Egyesült Királyság, jogilag kötelező nettó zéró célt tűzött ki, ami azt jelenti, hogy 2050-re már nem szabad többletüvegházhatású gázt kibocsátania. A CCC független tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy mennyi kibocsátás engedhető meg öt éves időszakokban, amit „szén-dioxid költségvetésnek” neveznek.
A bizottság 16 „prioritás” ajánlást fogalmazott meg azonnali cselekvésre, ezek közé tartozik az emberek támogatása a lakások jobb szigetelésére, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerek telepítésére, elektromos járművek használatára vagy a tömegközlekedés igénybevételére. 2033-ra, mindössze nyolc év múlva, a walesi utakon közlekedő autók és furgonok egyharmadának elektromosnak kell lennie, és a meglévő házak közel egynegyedének hőszivattyúval vagy hasonló technológiával kell rendelkeznie. A bizottság emellett azt is javasolta, hogy a walesi kormány támogassa a gazdákat és a vidéki közösségeket jövedelmük diverzifikálásában, hogy elmozduljanak az állattenyésztéstől az erdők létrehozása és a tőzegföldek helyreállítása felé.
2022-ben a mezőgazdaság volt a harmadik legnagyobb kibocsátó ágazat Walesben, 16%-ot képviselve az ország kibocsátásaiból. A jelentés előrejelzése szerint a szarvasmarha- és juhállományok száma 19%-kal csökken 2033-ra, ami a mezőgazdasági politika változásainak és a csökkent hús- és tejfogyasztásnak is köszönhető az Egyesült Királyságban. A bizottság előrejelzései szerint a fás területek arányának 15%-ról 17%-ra, majd 2050-re 26%-ra kell emelkednie. A Walesi Mezőgazdasági Szövetség (NFU Cymru) elnöke, Aled Jones, hangsúlyozta, hogy a walesi kormány figyelembe kell, hogy vegye, hogy ez az ajánlás mennyire illeszkedik a walesi körülményekhez.
A walesi kormány megköszönte a CCC jelentését, amelyet most „felül fog vizsgálni” a szén-dioxid költségvetés 4. számú szabályozásának megalkotása előtt az év végéig. A szóvivő kiemelte, hogy a brit kormánnyal, a helyi hatósággal és kulcsszereplőkkel együtt dolgoznak a Tata Steel UK átmeneti testületén keresztül, hogy támogassák az érintett egyéneket és vállalkozásokat, valamint kidolgozzák a régió jövőjének „erős vízióját”. A brit kormány 2,5 milliárd fontot ígért „az acélipar újjáépítésére az elkövetkező évtizedekre a dekarbonizáció érdekében”. A kormány szóvivője hozzátette: „A dekarbonizációnak nem szabad a deindustrializációt jelentenie, és biztosítanunk kell az Egyesült Királyság acélgyártásának fényes és fenntartható jövőjét.”
