Kovács Viktor A konklávé gyors befejeződése arra utal, hogy a szavazó bíborosok körében már az elején egyértelmű volt: Robert Prevost az, aki a legjobban felkészült a pápai feladatok ellátására. Az elnöki választások előtti hivatalos találkozók és a bíborosok informális vacsorái során, ahol arról beszélgettek, milyen típusú vezetőt keresnek, két kulcsszó többször is felmerült: „folytonosság” és „egység”. Sok bíboros elismerte, hogy Ferenc pápa olyan kezdeményezéseket indított el, amelyek óriási hatással voltak a társadalom peremén élőkre, a katolikus világ perifériáin lévőkre, valamint azokra is, akik nem tartoznak a vallás követői közé. Nagyra értékelték Ferenc pápa törekvéseit, hogy a némák hangja legyen, és a szegényekre, illetve azokra fókuszáljon, akiknek a sorsa nem a saját kezükben van.
Ugyanakkor érzékelhető volt, hogy sokan úgy gondolják, fontos feladat vár a következő pápára, hogy rendezze a különböző gondolkodásmódok közötti (sokszor nyilvános) feszültségeket az egyház hierarchiájában, amelyek gyakran a hagyományőrző és a progresszív táborok közötti ellentétekben mutatkoznak meg. Ebben a kontextusban kezdett el Robert Prevost neve komoly jelöltként felmerülni. Ő ugyanis Ferenc pápát háttérből támogatta, de különböző frakciók számára is elfogadható volt, mint aki a saját körükhöz tartozik.
A bíborosoknak, mint a katolikus egyház képviselőinek, figyelembe kellett venniük nemcsak a katolikus hívők, hanem az emberiség szükségleteit is egy olyan nehéz időszakban, amikor háború és megosztottság uralkodik a világban. Robert Prevost, akit az Egyesült Államokban és Peruban is otthonosnak tartanak, éppen ezért volt az, akiről úgy vélték, hogy pápaként képes lesz összekapcsolni a különböző világokat.
Ferenc pápa kritikája gyakran érte a migráció, a klímaváltozás és az egyenlőtlenség nagy problémái kapcsán, mivel sokan úgy érezték, hogy nem tudta megfelelően kommunikálni az érveit az Egyesült Államokban. Azok számára, akik a következő pápától a „folytonosság” és „egység” biztosítását várták, Leo XIV beszéde Szent Péter erkélyéről erős utalásokat adott arra, miért választották őt a bíborosok. A „hidak építéséről” és a globálisan „egy népről” szóló kijelentései visszhangot vertek Ferenc pápa üzeneteiben, és az egység teljes megvalósításáról beszélt.
Az új pápa múltját az első napokban alaposan fogják vizsgálni. Politikai nézeteit, a visszaélésekkel kapcsolatos fellépését, valamint társadalmi kérdésekkel kapcsolatos megjegyzéseit is elemezni fogják. Mindezekről már sok információ elérhető a nyilvánosság számára, így feltételezhető, hogy a bíboros választók úgy érezték, nincs olyan súlyos kérdés Prevostról, ami hátráltathatná őt a katolikus egyház vezetésében és abban, hogy a keresztény közösség globális erkölcsi hangja legyen.
Komoly kihívások állnak előtte. Azonban a konklávé mindössze négy szavazat után hozott döntést, és ez erős mandátumot biztosít számára a pápasága során. Észak-Írország katolikus közössége különböző reakciókkal üdvözölte az új pápa megválasztását. Brian McGinley atya például úgy nyilatkozott, hogy bízik abban, Leo XIV pápaként képes lesz a hatalommal szembeni igazságokat hangoztatni. Leo XIV eddig is támogatta elődjét, és most arra figyelnek, hogy folytatja-e az egyházi reformokat. A 69 éves, Chicagóban született Robert Prevost az első észak-amerikai pápa, ami új fejezetet nyithat a katolikus egyház történetében.
