Kovács Viktor A Wikipédia jogi lépéseket tesz a Legújabb Online Biztonsági Törvény (OSA) szabályai ellen, amelyeket a Wikimedia Alapítvány, a Wikipédia mögött álló non-profit szervezet, úgy véli, hogy veszélyeztethetik önkéntes szerkesztőinek biztonságát és a káros tartalmak eltávolításának képességét az oldalon. Az alapítvány bírósági felülvizsgálatot kér az OSA azon rendelkezései ellen, amelyek a Wikipédia számára a legszigorúbb követelményeket írhatják elő a weboldalak számára. Phil Bradley-Schmieg, a Wikimedia Alapítvány vezető jogi tanácsadója elmondta, hogy „sajnálatos, hogy most meg kell védenünk a Wikipédia önkéntes szerkesztőinek magánéletét és biztonságát a hibás jogszabályoktól”.
A brit kormány a BBC-nek nyilatkozva közölte, hogy elkötelezett az OSA végrehajtása iránt, azonban a folyamatban lévő jogi eljárásokról nem kívánt nyilatkozni. Szakértők szerint ez lehet az első bírósági felülvizsgálat a legújabb online biztonsági törvények ellen, noha azok egy szűk részét célozzák meg, de elképzelhető, hogy nem ez lesz az utolsó. Ben Packer, a Linklaters ügyvédi iroda partnere hangsúlyozta, hogy „az Online Biztonsági Törvény hatalmas terjedelmű és rendkívül összetett”. A törvény elkerülhetetlenül hatással lesz az Egyesült Királyság állampolgárainak szólás szabadságára és más emberi jogaira, ezért ahogy egyre több rendelkezés lép életbe, „több kihívásra is számíthatunk”.
Az OSA megköveteli a szabályozótól, az Ofcom-tól, hogy a platformokat különböző tényezők alapján kategorizálja, beleértve a felhasználók számát és a felajánlott funkciókat. Az „1. kategóriába” sorolt weboldalak, amelyek a legmagasabb szintet jelentik, további kötelezettségeket kapnak a felhasználók biztonságának megőrzésére. Egyszerűen fogalmazva, azokat a weboldalakat valószínűleg „1. kategóriába” sorolják, amelyek lehetővé teszik, hogy milliónyi brit felhasználó interakcióba lépjen és tartalmat osszon meg egymással, valamint rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek ajánlják a tartalmakat. Ezeket a szabályokat eredetileg azért alakították ki, hogy célba vegyék azokat a szolgáltatásokat, ahol a brit felhasználók a legnagyobb valószínűséggel találkoznak káros tartalmakkal, de a Wikipédia aggódik amiatt, hogy a szabályozások olyan homályosan vannak megfogalmazva, hogy „jelentős kockázatot” jelenthetnek arra, hogy a Wikipédia is az 1. kategóriába kerüljön.
Ha ez bekövetkezne, az önkéntesek számára komoly következményekkel járna, és a hatások túlmutatnának az Egyesült Királyság határain. Az alapítvány kiemelte, hogy az új kötelezettségek között szerepelhet a szerkesztők személyazonosságának ellenőrzése, amely félelmet kelt a személyes adatokkal való visszaélések, a zaklatás, a jogi eljárások vagy akár az autoriter rezsimek általi bebörtönzés szempontjából. Rebecca MacKinnon, a Wikimedia Alapítvány globális advocacy alelnöke hangsúlyozta, hogy „kényszerülnénk adatokat gyűjteni a hozzájárulóinkról, ami veszélyeztetné a magánéletüket és biztonságukat, és ez azt jelenti, hogy az emberek kevésbé éreznék magukat biztonságban a hozzájárulás során”. Az alapítvány hangsúlyozza, hogy nem az OSA általános megkérdőjelezésére törekszik, hanem a katagorizálási szabályok egyes részeire.
A Wikimedia Alapítvány szerint az önkéntesek már jelenleg is hatékonyan végzik a káros tartalmak eltávolítását a platformról. Az alapítvány jogi képviselője, Phil Bradley-Schmieg elmondta, hogy a szabályozások nemcsak a Wikipédiahoz hasonló alacsony kockázatú „szélhámos” szolgáltatásokat szabályozzák túl, hanem sok olyan platformot is figyelmen kívül hagynak, amelyeknek szigorúbb szabályoknak kellene megfelelniük. Az Ofcom eddig még nem kategorizálta a szolgáltatásokat, de információt kért számos weboldaltól, köztük a Wikipédiától, és még várja a válaszokat. A Wikimedia Alapítvány bírósági felülvizsgálat iránti kérelme azonban már most is rávilágít arra, hogy a digitális tér szabályozásának kérdései mennyire összetettek és vitatottak, és hogy a jövőben valószínűleg további jogi kihívásokra is számíthatunk.
