A NASA által végzett legújabb kutatások eredményei lenyűgöző felfedezéseket tárták fel az élet kémiai építőköveiről, amelyek egy Bennu nevű aszteroida porában találhatók. Az aszteroidáról vett minták, amelyeket a NASA Osiris Rex űrszondája gyűjtött össze és hozott vissza a Földre, gazdag ásványi anyagokat és több ezer szerves vegyületet tartalmaznak. Ezek között megtalálhatóak az aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükséges molekulák, valamint a nukleobázisok, amelyek a DNS alapvető összetevői. Bár ezek a felfedezések nem bizonyítják, hogy valaha élet létezett Bennun, erősítik azt az elméletet, miszerint az aszteroidák fontos tápanyagokat juttattak el a Földre, amikor milliókkal ezelőtt ütköztek bolygónkkal.
A kutatások eredményeit a Nature és a Nature Astronomy tudományos folyóiratokban publikálták, és a kutatók számára világossá vált, hogy az aszteroidák nemcsak a Földre hozták el ezeket az élethez szükséges összetevőket, hanem valószínű, hogy más világokra is eljuttatták őket a Naprendszerben. Prof. Sara Russell, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus mineralógusa elmondta, hogy a Bennu anyaga rengeteg információt hordoz az emberi eredetről és a világunk kialakulásáról. „Amit megtudtunk, az csodálatos” – tette hozzá. „Ez segít válaszolni az élet kezdete körüli igazán nagy kérdésekre. Ki ne akarná tudni, hogyan indult el az élet?”
Az Osiris Rex küldetés, amely során a NASA megpróbálta begyűjteni Bennu anyagát, az egyik legmerészebb projekt volt, amelyet valaha végrehajtottak. Az űrszonda egy robotkart használva gyűjtött össze anyagot a 500 méter széles aszteroidáról, majd ezt egy kapszulába csomagolta és 2023-ban visszahozta a Földre. Körülbelül 120 gramm fekete por került a tudósokhoz világszerte, amely elsőre talán nem tűnik soknak, de valójában igazi kincseket rejtegetett. „Minden egyes szemcse új információkat árul el Bennuról” – mondta Prof. Russell, aki már régóta tanulmányozza ezeket az apró részecskéket. Az Egyesült Királyságba egy teáskanálnyi anyagot küldtek a tudósok számára, amelynek elemzése során kiderült, hogy az aszteroidának gazdag nitrogén- és szénvegyület tartalma van. Ezek között megtalálható a Földön élő élet által használt 20 aminosav közül 14, valamint a DNS-t alkotó négy gyűrűs molekula: adenine, guanine, cytosine és thymine.
A kutatás során számos ásványi anyagot és sót is felfedeztek, ami arra utal, hogy valaha víz volt jelen az aszteroidán. Az ammónia, amely biokémiai reakciók szempontjából fontos, szintén megtalálható volt a mintában. Néhány ilyen vegyület már korábban is előkerült azokra az űrkőzetekre, amelyek a Földre hullottak, de a kutatók most először azonosították ezeket a Bennu anyagában. „Inkább elképesztő, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket eddig meteorokban nem láttunk, és olyan kombinációkkal, amelyek szintén új felfedezésnek számítanak” – mondta Prof. Russell.
Ez a legújabb kutatás tovább bővíti azt az egyre növekvő bizonyítékot, amely szerint az aszteroidák vízzel és szerves anyagokkal látták el a Földet. A korai Naprendszer rendkívül zűrzavaros volt, és millió számra repkedtek olyan aszteroidák, mint Bennu. Az elmélet szerint ezek bombázták a fiatal Földet, és bejuttatták a bolygóra azokat az összetevőket, amelyek az óceánokat létrehozták és lehetővé tették az életet. De nem csak a Föld volt célpontja az űrkőzeteknek; más bolygókat is elértek ezek az aszteroidák. Dr. Ashley King, a Természettudományi Múzeum munkatársa kiemelte, hogy „a Föld egyedi, mert eddig itt találtunk életet, de tudjuk, hogy az aszteroidák a szén- és víz-összetevőket eljuttatták a Naprendszer más részeire is.” A tudósok most azt próbálják megérteni, hogy a megfelelő körülmények között miért alakult ki az élet itt a Földön, és hogy esetleg máshol a Naprendszerben is megtalálhatók-e az élet nyomai. Ez a kérdés a jövőbeli kutatások középpontjában áll, és a Bennuból hozott por vizsgálata még hosszú évekig tart.