Kovács Viktor A legújabb hírek szerint a Holdról származó első kőzetminták, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából, kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék jelenleg egy biztonságos helyiségben találhatók, egy magasan őrzött létesítményben Milton Keynes városában, ahol a tudósok most először tekinthettek rájuk. A brit tudósok közül egyedül Professor Mahesh Anand kapott lehetőséget arra, hogy e rendkívül ritka anyaghoz hozzáférjen, amit „aranyportól is értékesebbnek” nevezett. „A világon senki sem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez hatalmas megtiszteltetés és óriási privilégium” – nyilatkozta Anand professzor.
A tudósok a minták alapos elemzésével szeretnék megválaszolni a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdéseket. A porszemcsékben lehetnek olyan nyomok, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközése következtében keletkezett körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be a kőzeteket 2020-ban, amikor egy vulkanikus területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol az belső Mongóliába leszállt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a nemzetközi űrverseny élvonalába állította.
A minták kölcsönadása egy hosszú hagyomány részeként történt, amely a globális együttműködést ösztönzi az űrkutatás terén. Most először Kína hét nemzetközi kutatónak biztosította a mintákhoz való hozzáférést, hogy új felfedezéseket tegyenek. A kis ampullákat egy fényűző ceremónián adták át Anand professzornak Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégáival. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína hihetetlenül előrébb jár az űrprogramokba való befektetés terén” – mondta. Ő a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az értékes rakományt az Egyesült Királyságba.
A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatók először ragadós szőnyegekre lépnek, hogy megtisztítsák a cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük. A környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Ha földi anyag keveredik ezekkel az idegen porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzést, amit Anand csapata végezni fog. Az egyik biztonsági szekrény előtt ülve, Anand professzor kinyit egyet, és óvatosan előhúz egy zipzáras tasakot, amely három, nyaklánc tárolására alkalmas doboz méretű tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a Hold pora, amely első pillantásra talán nem tűnik lenyűgözőnek, de figyelembe véve kozmikus utazását, igazán alázatos érzést kelt.
Anand professzor elmondta, hogy a csapatuknak nincs szüksége több mint 60 mg-ra, amit ők elegendőnek tartanak a további kutatásokhoz. „Itt a kicsi hatalmas. Hidd el, ez elég ahhoz, hogy éveken át foglalkozzunk vele, mert mi a mikroszkopikus anyagokkal végzünk kutatásokat” – tette hozzá. Az egyik laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen foglalkozik a mintákkal, amikor az ampullák kinyílnak. 36 éve vág és őröl közetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik.
„Rendkívül izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok mintával dolgozunk, és nem igazán tudják könnyen újra megszerezni őket. Nagy a tét” – tette hozzá. Miután előkészíti a mintákat, azok két másik laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gépet láthatunk, amely bonyolult csövek, szelepek és vezetékek hálózatával rendelkezik. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a berendezést. Megmutatta a kis hengert, ahol a porszemcsék 1400 °C-ra hevíthetők, ami segít a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez teljesen egyedi, és ennek az az egyik oka, hogy Anand professzor úgy véli, hogy az ő laboratóriuma lett kiválasztva a ritka minták fogadására.
James Malley kutatási technikus működteti azt a gépet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a porszemcsékben. Megmutatta nekünk a tesztfutamát. „Meg fogom ütni azt a szemcsét a tálcán egy lézerrel” – mondta, miközben a számítógép képernyőjén a jelenet nagyítva jelent meg. „El fog kezdeni világítani, és látni fogod, hogy befelé olvad” – tette hozzá. A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet, de Kína azóta is előrehaladt a Chang’e 5 misszió óta. 2024-ben a Chang’e 6 indításával az első mintákat hozták vissza a Hold túlsó feléről, amely egy mélyen titokzatos hely, ahol csendes vulkáni lávafolyások nyomai is lehetnek. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdete lesz Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Anand professzor. „Sokan közülünk a Apollo missziók által visszahozott mintákon dolgozták ki a karrierjüket, és szerintem ez egy fantasztikus hagyomány követése. Remélem, hogy más országok is követik a példát.”
