Kovács Viktor Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a győzelem napját ünneplő rendezvények keretében vezette a felvonulást a Vörös téren, ahol a biztonsági intézkedések fokozódásával kellett szembenézni a közelmúltban végrehajtott ukrán légicsapások után, amelyek a fővárost célozták. A rendezvényen részt vett Kína elnöke, Hszi Csin-ping is, aki Putyin mellett állt, miközben az orosz elnök több ezer katona és több mint húsz nemzetközi vezető előtt hangsúlyozta, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira. Putyin beszédében a háborút összekapcsolta a jelenlegi, Ukrajna ellen indított teljes körű invázióval, és kijelentette, hogy Oroszország teljes mértékben támogatja az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett tevékenységet, amely már a negyedik évébe lépett.
A győzelem napi felvonuláson először szerepeltek különböző harci drónokat szállító teherautók, ami a drónok széleskörű használatát tükrözi Ukrajnában. Oroszország háromnapos egyoldalú tűzszünetet hirdetett, hogy ezzel egybeessen a 80. évfordulós ünnepséggel, amit Ukrajna „színházi showként” utasított el. Kijev a tűzszünetet farcának minősítette, és azt állította, hogy Oroszország több ezer támadást indított a tűzszünet életbe lépése óta. Oroszország viszont azt állította, hogy betartja a tűzszünetet, és Ukrajnát vádolta meg több száz megszegéssel.
Németország új kancellárja, Friedrich Merz, reményét fejezte ki, hogy a teljes tűzszünetet már a hétvégén meg tudják állapodni. A háromnapos orosz tűzszünet szombat este ér véget, de Merz azt is megjegyezte, hogy az akár 30 napra is meghosszabbítható, és „a labda most teljesen Moszkvában van”. A moszkvai központban különleges biztonsági intézkedések és korlátozások léptek életbe a győzelem napjának megünneplése során. Putyin beszéde előtt a szárazföldi csapatok parancsnoka, Oleg Szaljkov, 11 ezer katonát vezetett a Vörös térre, köztük körülbelül 1500 olyan katonát, akik Ukrajnában harcoltak. Ezt követően Andrei Belousov védelmi miniszter ellenőrizte őket. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „volt és lesz az elpusztíthatatlan gát a nácizmus, oroszellenesség és antiszemitizmus ellen”. Az orosz vezető többször tévesen utalt Ukrajna vezetésére, mint nácira. „Az igazság és az igazságosság a mi oldalunkon áll” – mondta, biztosítva, hogy „az egész ország, a társadalom és a nép támogatja a résztvevőket” az ukrán háborúban.
Oroszország 27 világvezetőt hívott meg az eseményre, de Kína vezetőjének, Hszi Csin-pingnek a jelenléte, aki Putyin mellett állt és több mint 100 kínai katona vonult a Vörös téren, kiemelkedett. Hszi Csin-ping büszkén viselte a Szent György-szalagot, amelyet Oroszország a katonai dicsőség szimbólumaként tekint, de amelyet több szomszédos ország betiltott. Az orosz állami televízió a két ország közötti kapcsolatokat a valaha volt legmagasabb szintre emelte, amelyet a „kollektív Nyugattal” szembeni egyesülés jellemzett. Oroszország keleti irányú fordulata a katonai kontingensek jelenlétével is hangsúlyozódott Észak-Koreából, Vietnamból és Mongóliából, bár az észak-koreaiak nem vonultak fel a felvonuláson. Több ezer észak-koreai harcolt az ukrán erők ellen Oroszország Kurszki régiójában, és Putyin kifejezetten személyesen üdvözölte őket a Vörös téren.
Oroszország győzelmi napjára érkezett vendégek között volt Luiz Inácio Lula da Silva Brazília elnöke, Nicolás Maduro venezuelai elnök, Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, valamint Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen EU vezetője volt, aki Moszkvába látogatott. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas, korábban világossá tette, hogy az EU tagállamainak és a csatlakozni kívánó országok vezetőinek nem szabad részt venniük az eseményen Oroszország ukrán háborúja miatt. Vučić, aki Szerbia EU-csatlakozásra váró ország vezetője, elmondta, hogy számított a döntésének következményeire.
Putyin számára Hszi Csin-ping részvétele a győzelem napján jelentős sikernek számít, és az orosz elnök a második világháború szövetségeseinek tiszteletére dicsérte a „bátran harcoló kínai népet”. Noha a kínai erők jelentős szerepet játszottak a japánok ellen folytatott harcban, Tajvan kormánya szerint Peking és Moszkva eltorzította a történelmet. Tajvan kijelentette, hogy a kínai kommunista erők „nem tettek lényeges hozzájárulást” a háborúban, ellentétben Kína akkori köztársasági kormányával, amely később Tajvanra menekült. Putyin és Hszi a felvonulás előtt két körben tárgyaltak, valamint informálisan is beszélgettek az ukrajnai háborúról, ahogy azt kínai jelentések is megerősítették.
A felvonulás során változatos orosz katonai felszerelések vonultak fel, beleértve a Yars rakétarendszereket, tankokat és páncélozott szállító járműveket. A felvonulás végén hat Su-25-ös katonai repülőgép repült át a Vörös tér felett. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztetett, hogy nem tudja garantálni a rendezvényre látogatók biztonságát, és arra kérte az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába. Ukrajna katonai elemzője, Mykhailo Samus a BBC-nek elmondta, hogy véleménye szerint Ukrajna lemondott a felvonulás megtámadásáról, nagyrészt a külföldi vezetők jelenléte miatt. Azonban ha Ukrajna úgy dönt, hogy támad, az legitim katonai célpontnak számít – tette hozzá Samus.
Zelenszkij csütörtöki esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „készen áll a teljes tűzszünetre, amely azonnal kezdődhet”. „De ennek valósnak kell lennie” – mondta egy videóüzenetben. „Nincs több rakéta- vagy dróntámadás, nincs több száz támadás a fronton.” Kérte Oroszországot, hogy támogassa a tűzszünetet, és „bizonyítsa be hajlandóságát a háború befejezésére”. Ukrajna azt vádolta Oroszországot, hogy ezernyi alkalommal megszegte a saját tűzszünetét, amióta annak életbe
