Kovács Viktor Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan elutasítja a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Számtalan okból kifolyólag, de legfőképpen azért, mert úgy érzi, hogy az AI nem képes olyan értékes tartalmakat előállítani, mint ahogyan azt az emberek teszik. „Nem tudom, miért foglalkoznék olyan dolgok olvasásával, amelyeket valaki nem volt hajlandó megírni” – mondja. Zetteler ügynöksége körülbelül tíz főt foglalkoztat, részmunkaidős és teljes munkaidős dolgozókkal egyaránt. Szerinte ha AI által generált anyagokat küldenek ki, vagy AI által írt cikkeket olvasnak, az nem csupán a kreativitás hiányát jelenti, hanem egyfajta emberi kapcsolatok megszakítását is.
A mesterséges intelligencia térnyerése 2022 végén, a ChatGPT megjelenésével kezdődött, és azóta a felhasználók száma robbanásszerűen megnőtt. A szoftvercég, a Semrush szerint a ChatGPT havonta több mint ötmilliárd látogatót vonz. Azonban Zetteler és mások számára az AI energiaigénye és környezeti hatásai is aggasztóak. Egy Goldman Sachs jelentés szerint egy ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi energiát igényel, mint egy Google keresés, ami sokakat kényelmetlenül érint. „Az AI működtetéséhez szükséges energiafogyasztás borzalmas, és úgy érzem, hogy az emberek nincsenek tudatában ennek” – mondja Florence Achery, a Yoga Retreats & More cég tulajdonosa.
Achery számára a mesterséges intelligencia „lélek nélküli” eszköz, amely ellentétes a vállalkozásának alapelveivel, amely a humán kapcsolatokra épít. Az AI elterjedésével sokan kezdik elveszíteni a problémamegoldó képességüket, hiszen az egyszerű feladatokat egy AI rendszerre bízzák, ahelyett, hogy önállóan gondolkodnának. Sierra Hansen, Seattle-ben élő közszolgálati szakember is ezen a véleményen van, és úgy érzi, hogy az AI használata csökkenti az emberek kritikai gondolkodásának képességét.
A mesterséges intelligencia elkerülése azonban nem mindenki számára lehetséges. Jackie Adams, aki digitális marketing területen dolgozik, kezdetben az AI környezeti hatásai miatt ellenállt, de végül kénytelen volt beilleszteni a munkafolyamataiba. „A kollégáim már elkezdték használni az AI-t, és én is így tettem, miután arra figyelmeztettek, hogy csökkentenem kell a költségvetésemet” – mondja. Adams most már nem tartja lustaságnak az AI alkalmazását, hanem inkább lehetőségként tekint rá, amely javíthatja a munkáját.
James Brusseau, a Pace University filozófiai professzora, aki az AI etikájával foglalkozik, úgy véli, hogy az AI használata elkerülhetetlenné vált. „Ha tudni akarjuk, hogy egy döntés miért született, szükség van az emberekre. De ha nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. Számos területen, mint például az időjárás-előrejelzés vagy az altatás, az AI már túlsúlyban van, míg más szakterületeken, mint a bírósági ügyek vagy az orvosi döntéshozatal, továbbra is szükség van az emberi ítélkezésre.
Mindezek ellenére Adams a mesterséges intelligencia növekvő hatása miatt aggasztónak találja a helyzetet. „Már a Google keresések is AI által generált összefoglalókat tartalmaznak, és úgy tűnik, hogy egyre kevesebb kontrollunk van a dolgok felett” – mondja. Az AI technológia rohamos fejlődése és elterjedése új kihívásokat jelent, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük, miközben próbálnak navigálni a folyamatosan változó munkaerőpiacon és a technológiai környezetben. Ahogy a cégek egyre inkább támaszkodnak az AI-ra, a kérdés az, hogy vajon a humán kapcsolatok és a kreativitás megőrzése mellett hol húzódik a határ.
